Hihetetlen, mennyire meg lehet szeretni egy ilyen kis állatot is! Szeretem, mikor alszik. Szeretem, mikor eszik. Szeretem, mikor a kis narancssárga fogaival pillanatok alatt tönreteszi azt, amit én órákig csináltam neki. Én pedig csak mosolyogva figyelem minden egyes mozdulatát. Szeretem, mikor az itatója alatt rágja a rácsot és a fejére csöppen egy vízcsepp és ott csillog a buksiján. Szeretem, mikor a pulcsim ujján bemászik és a nyakamnál jön ki. Szeretem, mikor jól megvakarom és ő ugyanúgy visszavakar. Szeretem, mikor a nasival a kezében nem elfut a házába, hanem leugrik az ölembe, hogy ott egye meg. Szeretem, mikor mókuskerekezik. Szeretem, hallgatni, ahogy beszél hozzám, ha közel hajolok a ketrecéhez. Szeretem, mikor alvás közben hívogatom és ő előjön és ásít nekem egy nagyot. Szeretem, mikor kicserélem neki a fürdő macskaalmot és ő rögtön pancsizik benne. Ettől olyan szép világos lesz a szőre, azt is szeretem. Szeretem, amiért olyan bújós és szelíd. Szeretem, mert szeretetre méltó és, mert szeretetre vágyik. Szeretem, mert kicsi. Szeretem, mert különleges. Szeretem, mert tökéletes anyuka. Szeretem, mert állat. Szeretem, mert degu. Szeretem, mert szeret. Szeretem, mert az életem része. És szeretem, mert hozzám tartozik... 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Írj nyugodtan, kíváncsi vagyok a véleményedre! :)